Külföldi példa nyomán ma már az ország jelentősebb strandjain is létrehoztak strandkönyvtárakat,hogy még tartalmasabb kikapcsolódást biztosítsanak az olvasni szerető vendégeknek.
Gyopárosfürdőn is hónapok óta üzemel a strand könyvtár.A fürdő most még népszerűbbé szeretné tenni ezt a szolgáltatást,ezért olyan táblákat rendelt amelyek felhívják a figyelmet a könyvtárra és útbaigazítja a vendégeket.A táblákat a főpénztárnál és az élményfürdőben helyezik el.A könyvtár látogatottságát az is bizonyítja,hogy fogynak a könyvek a polcokról.Olykor megesik,hogy az olvasni szerető fürdőzők elfelejtik visszavinni olvasmányukat.Ez nem érte váratlanul a városi könyvtár munkatársait,amikor a fürdő jelezte,hogy ismét könyvekre lenne szüksége.
Nemcsak a fürdő,hanem az Alföld Gyöngye vezetője is megkereste Buzai Csabát,a városi könyvtár igazgatóját azzal az ötlettel,hogy a vendégek kérésére létrehozzanak egy könyvtárat a hotelben.A városi könyvtár felmérte a lehetőségeket,és saját könyvállományukból néhány doboznyit eljuttattak a szállodába.Itt azonban nem állt meg a dolog,a könyvtár igazgatója ismét megkereste az antikvarium.hu-t,és újabb 300 könyvet küldtek a könyvtárba.Ennek egy részét a szálloda új könyvtára kapta,a másik része pedig a strandkönyvtár üresedő polcain talált helyet.
Forrás: Orosházi Élet 2013.augusztus 16.
le írom élményeimet-kudarcaimat-az esetleges sikereimet,és más egyebet. ígérem nem sűrűn untatom a látogatót.
2013. augusztus 19., hétfő
2013. augusztus 10., szombat
Az almaecetről.
Már az ókorban is csodaszerként tartották számon,hiszen fogyhatunk vele,remek tisztítószer,de hajöblítőként is használhatjuk.
A görögök és rómaiak egykor misztikus erőt tulajdonítottak az almaecetnek,Kínában pedig az élet jelképének számított az ecetes kancsó,és a nők a fürdővizükhöz keverve használták szépségük megóvása érdekében.Az egyiptomiak húst puhítottak és tartósítottak vele,míg a babiloniak már időszámításunk előtt több ezer évvel ismerték gyógyító hatását.Ez az ecetfajta az alma levéből készül úgy,hogy az erjedő gyümölcshöz ecetsav-baktériumokat adnak.Erjedés során,az almalében található cukor először alkohollá,majd azt követően ecetsavvá alakul át.
Első osztályú tulajdonságait az ecet és az alma egyedi kombinációjának köszönheti.Előbbi baktérium-és kórokozóölő,míg az almában számos értékes vitamin ( A-vitamin,C-vitamin,kalcium,kálium,vas ),továbbá különböző enzimek és rostanyagok is megtalálhatóak.
Jótékony hatásai:Számos zsírbontó és fogyasztó tulajdonsággal is rendelkezik:serkenti az anyagcserét,a vérkeringést és az emésztést,belülről tisztítja a szervezetet,csökkenti a koleszterinszintet.Külsőleg természetes bőrápoló,frissítő és élénkítő hatású,fokozza a vérellátást,és simává teszi a bőrt.
,,Az almából előállított nedű az egyik legjobb természetes zsírégető,ezért is használja számos fogyókúra a fogyás és zsírréteg elősegítésében.Mivel megbontja a zsírt a szervezetben,és átadja a véráramnak,felgyorsítja az anyagcserét és energiát termel.Nemcsak frissítő,élénkítő hatású,de serkenti az emésztést,csökkenti a vércukor-és a koleszterinszintet,méregtelenítő és baktériumölő hatása révén tisztítja a szervezetet,amitől egészségesebb lesz a bőrünk és a hajunk is"
A fogyás érdekében reggel indítsuk a napot 1 pohár almaecetes vízzel.Ez nemcsak ásványi anyagokkal lát el,de az étvágyunkat is csökkenti.A nap folyamán minden étkezés előtt igyunk meg még egy-egy pohárral a nedűből.
,,Mivel bőrünk enyhén savas kémhatású,ha almaecettel ápoljuk,pontosan azt adjuk neki,amire szüksége van,A szappannal való mosakodás helyett sokkal jobb a gyümölcsecetes fürdő,mely megújítja bőrünk természetes savköpenyét,enyhíti a bőrszárazságot és csökkenti a viszketést.A bőr pH-jának szabályozása miatt használhatjuk pakolásként vagy lemosóként is.Utóbbihoz 1 kanál ecethez adjunk 2 kanál vizet,és 1 vattakorong segítségével töröljük át vele az arcunk.Ha nem mossuk le,még intenzívebb lesz a méregtelenítő hatás,és a pigmentfoltjainkat is halványíthatjuk vele."
A hajhullás is kezelhető vele házilag:minden hajmosásnál dörzsöljük be a fejbőrünket víz és almaecet keverékével,majd néhány perc elteltével öblítsük ki.
Mielőtt drága és környezetszennyező vegyszerekhez nyúlnánk,takarítás közben is gondoljunk az almaecetre! Minden,amit ecetes vízzel törlünk át,higiénikusan tiszta lesz.Elsősorban az élelmiszerekkel érintkező területeket érdemes ezzel a természetes szerrel,semmint az egészségre veszélyes kemikáliákkal tisztítani.Áttörölhetjük vele a hűtőszekrényt,a mikrót és valamennyi háztartási berendezést.Nemcsak csírátlanít,de a makacs,zsíros szennyeződéseket is eltávolítja,és foltokat sem hagy maga után.Emiatt különösen jó üvegfelületek ( ablakok,akváriumok,tükrök,szemüvegek,kristály ) megtisztításához is bevetni.Ha a megbarnult,elszíneződött teás-és kávéskannáinkat átsúroljuk vele,olyanok lesznek,mint új korukban.Mindehhez elegendő összekeverni fél csésze almaecetet egy csésze vízzel.
Almaecet házilag.
Egy nagy befőttesüvegbe rakjunk 2 kg szeletekre vágott vagy lereszelt almát.Ez után forraljunk fel 2 liter vizet 20 dkg cukorral.Ha kissé kihűlt,öntsük rá az almát,és tegyünk a tetejére kenyérszeleteket.Kössünk vászonruhát a tetejére,és az üveget tegyük 20-28 fok közötti árnyékos helyre.10 napig többször megkeverve érleljük,míg almamust nem lesz belőle,majd leszűrjük.Ahány liter levet sikerül leszűrni,annyiszor 10 dkg cukrot kell ráönteni.Néhány nap múlva forrni kezd, kb 4 hétig kell tovább erjeszteni,a tetején előbb vékony,majd mind jobban vastagodó hártya képződik ( ez az ecetágy ).Ha letisztult,és már kicsit sincs boríze,leszűrjük.
Forrás: Meglepetés 2013. június 13.
2013. augusztus 9., péntek
Lángos,lángos,lángos.
Klasszikus,burgonyás,töltött,sajtos-tejfölös,fokhagymás,juhtúrós,kolbászos,lecsós vagy akár porcukros,lekváros.Manapság csak a fantáziánk szabhat határt a számtalan lángos variációnak.A lángost mindenki ismeri,rengetegen szeretik,de hogy honnan is ered a magyar konyha jellegzetes étele,és hogy mi az igazán jó lángos titka,azt kevesen tudják.
A lángos a magyar konyha jellegzetessége,lágy,kelt tésztájú lepény.Az elkészítést tekintve számos variációja létezik,viszont sütési technológia szempontjából két fajtáról beszélhetünk:a kemencében vagy a sütőben sütött kenyérlángosról és a forró olajban kisütött strand-vagy vásári lángosról.Utóbbi szinte állandó szereplője a falatozók és a strandbüfék étlapjának,a kényérlángos pedig reneszánszát éli napjainkban a fesztiválokon.
A lángos feltehetően a török hódoltságból maradt ránk,amelyek a jellegzetes török ételből,a pitából eredeztethető.Magyar elnevezése a lángos pedig a láng mellett sütött kenyérlepény hozadéka.Megjelenése nagyjából a kenyérsütés elterjedésével egy időre tehető,az első említések az 1700 -as évekből származnak.A hagyomány szerint a lángos eleinte a kenyérsütés mellékterméke volt,amelyet a dagasztás végén téptek le a kenyértésztából egyrészt azért,hogy ezen ellenőrizzék a tészta,valamint a kemence készültségi fokát,másrészt,hogy legyen reggelije a családnak a kenyérsütés napján.Ekkor ugyanis még hetente sütöttek kenyeret,ami addigra általában elfogyott.
A kenyérlángos távoli rokona a strandlángos kialakulása a 19. század végére tehető.Elterjedését közvetve Pasteurnak és az élesztő feltalálásának köszönheti,hiszen ettől kezdve lényegesen lerövidült a kelesztési,így a kenyérkészítési idő,valamint viszonylag könnyen és gyorsan lehetett lángost előállítani.Ezt követően az elkészítését tovább egyszerűsítették,és a kemence parazsa helyett bő,forró zsírban vagy olajban sütötték ki azt.Mivel a serpenyőt könnyebben lehetett szállítani vásárról vására,ezért a lángos ezt követően,futótűzként terjedt,és rövid időn belül népszerűségben megelőzte a körülményesebben elkészíthető kenyérlángost.Így alakult,hogy az 1920 - as években a Balaton-part,a városi strandon,piacokon és fesztiválok egyik kedvenc ételévé vált.
A kezdetekhez képest a strandlángos receptjei is változott,a tészta sokkal lágyabb,könnyebb és levegősebb lett.A klasszikusabb verziókon kívül mára megjelent a burgonyás,kefires,teljes kiörlésű lisztből készülő lángosvariánsok sora,azonban a lényeg változatlan:a jó tésztájú és megfelelően kisütött lángos belül puha,kívül pedig roppanós és nagyon finom.
Az igazán jó lángos titka viszonylag összetett,és nagy szerepet játszanak benne a sokszor jelentéktelennek tűnő összetevők.Az egyik ilyen az élesztő,ami nélkül ugyanis nincs lángos.Az élesztőtől sokan megijednek,pedig a lényeg,hogy friss élesztőhöz használjunk megfelelő mennyiségben,és langyos vízben oldjuk.A másik ilyen hozzávalók az olaj.Ezt egyrészt a tésztába kell tennünk,másrészt ebben sütjük készre,nem mellesleg pedig a lángossal együtt elfogyasztjuk ezt is.Ha ilyen szempontból nézzük,akkor ez picit sem elhanyagolható összetevő,sőt nagyban befolyásolja lángosunk milyenségét.Fontos,hogy jó minőségű,megbízható forrásból származó napraforgó-étolajat válasszunk a lángos elkészítéséhez.Biztosra mehetünk például,ha a Vénuszt választjuk,amely minőségét a megbízható forrásból származó napraforgómag,valamint a maximálisan ellenőrzött gyártási folyamatok garantálják immár 60 éve.Az olajat ne hevítsük tovább,mint 180 celziuszfokra,hogy abban a tészta tökéletesre pirulhasson.
Forrás: fanny 2013 június 17.
Igazi piaci lángos recept.
Hozzávalók:
1 kg liszt
kb 5-6 dl langyos víz
1 élesztő
pici cukor az élesztő futtatásához
2 kávéskanál só
olaj a sütéshez és a formázáshoz
Elkészítés:
a hozzávalókból tésztát dagasztunk(tudom h furcsa de vízzel kell az élesztőt futtatni!!!!) de teljesen simára hogy egy pici gumó se legyen benne olyan lágynak kell lennie mint más keleszett tésztának pl a pogácsa vagy talán egy picit keményebb de nem sokkal! ezt megkelesztjük és ha megkelt olajos kézzel lángost formázunk és bő olajban kisütjük!tehetsz bele egy főtt krumplit is teljesen péppé nyomva így puha marad
A lángos a magyar konyha jellegzetessége,lágy,kelt tésztájú lepény.Az elkészítést tekintve számos variációja létezik,viszont sütési technológia szempontjából két fajtáról beszélhetünk:a kemencében vagy a sütőben sütött kenyérlángosról és a forró olajban kisütött strand-vagy vásári lángosról.Utóbbi szinte állandó szereplője a falatozók és a strandbüfék étlapjának,a kényérlángos pedig reneszánszát éli napjainkban a fesztiválokon.
A lángos feltehetően a török hódoltságból maradt ránk,amelyek a jellegzetes török ételből,a pitából eredeztethető.Magyar elnevezése a lángos pedig a láng mellett sütött kenyérlepény hozadéka.Megjelenése nagyjából a kenyérsütés elterjedésével egy időre tehető,az első említések az 1700 -as évekből származnak.A hagyomány szerint a lángos eleinte a kenyérsütés mellékterméke volt,amelyet a dagasztás végén téptek le a kenyértésztából egyrészt azért,hogy ezen ellenőrizzék a tészta,valamint a kemence készültségi fokát,másrészt,hogy legyen reggelije a családnak a kenyérsütés napján.Ekkor ugyanis még hetente sütöttek kenyeret,ami addigra általában elfogyott.
A kenyérlángos távoli rokona a strandlángos kialakulása a 19. század végére tehető.Elterjedését közvetve Pasteurnak és az élesztő feltalálásának köszönheti,hiszen ettől kezdve lényegesen lerövidült a kelesztési,így a kenyérkészítési idő,valamint viszonylag könnyen és gyorsan lehetett lángost előállítani.Ezt követően az elkészítését tovább egyszerűsítették,és a kemence parazsa helyett bő,forró zsírban vagy olajban sütötték ki azt.Mivel a serpenyőt könnyebben lehetett szállítani vásárról vására,ezért a lángos ezt követően,futótűzként terjedt,és rövid időn belül népszerűségben megelőzte a körülményesebben elkészíthető kenyérlángost.Így alakult,hogy az 1920 - as években a Balaton-part,a városi strandon,piacokon és fesztiválok egyik kedvenc ételévé vált.
A kezdetekhez képest a strandlángos receptjei is változott,a tészta sokkal lágyabb,könnyebb és levegősebb lett.A klasszikusabb verziókon kívül mára megjelent a burgonyás,kefires,teljes kiörlésű lisztből készülő lángosvariánsok sora,azonban a lényeg változatlan:a jó tésztájú és megfelelően kisütött lángos belül puha,kívül pedig roppanós és nagyon finom.
Az igazán jó lángos titka viszonylag összetett,és nagy szerepet játszanak benne a sokszor jelentéktelennek tűnő összetevők.Az egyik ilyen az élesztő,ami nélkül ugyanis nincs lángos.Az élesztőtől sokan megijednek,pedig a lényeg,hogy friss élesztőhöz használjunk megfelelő mennyiségben,és langyos vízben oldjuk.A másik ilyen hozzávalók az olaj.Ezt egyrészt a tésztába kell tennünk,másrészt ebben sütjük készre,nem mellesleg pedig a lángossal együtt elfogyasztjuk ezt is.Ha ilyen szempontból nézzük,akkor ez picit sem elhanyagolható összetevő,sőt nagyban befolyásolja lángosunk milyenségét.Fontos,hogy jó minőségű,megbízható forrásból származó napraforgó-étolajat válasszunk a lángos elkészítéséhez.Biztosra mehetünk például,ha a Vénuszt választjuk,amely minőségét a megbízható forrásból származó napraforgómag,valamint a maximálisan ellenőrzött gyártási folyamatok garantálják immár 60 éve.Az olajat ne hevítsük tovább,mint 180 celziuszfokra,hogy abban a tészta tökéletesre pirulhasson.
Forrás: fanny 2013 június 17.
Igazi piaci lángos recept.
Hozzávalók:
1 kg liszt
kb 5-6 dl langyos víz
1 élesztő
pici cukor az élesztő futtatásához
2 kávéskanál só
olaj a sütéshez és a formázáshoz
Elkészítés:
a hozzávalókból tésztát dagasztunk(tudom h furcsa de vízzel kell az élesztőt futtatni!!!!) de teljesen simára hogy egy pici gumó se legyen benne olyan lágynak kell lennie mint más keleszett tésztának pl a pogácsa vagy talán egy picit keményebb de nem sokkal! ezt megkelesztjük és ha megkelt olajos kézzel lángost formázunk és bő olajban kisütjük!tehetsz bele egy főtt krumplit is teljesen péppé nyomva így puha marad
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)