le írom élményeimet-kudarcaimat-az esetleges sikereimet,és más egyebet. ígérem nem sűrűn untatom a látogatót.
2016. október 7., péntek
Mindenki szeretné elkerülni.
Mindenki szeretné elkerülni.
Amikor a nagyi ismételten elfelejti bevenni a gyógyszerét;elégeti az ételt,mert elfelejtette,hogy már feltette melegedni;és ami még rosszabb,egyik-másik családtagját már nem tudja a nevén nevezni,az valószínűleg nem csak sima feledékenység.Alighanem az időskori demenciának jelentkeztek az első sajnálatos jelei.
Az Alzheimer-kór világnapja:szeptember 21. Nem mintha különösképpen fel kellene hívni az emberek figyelmét erre a betegségre.Éppen eléggé rettegik.És akinek a környezetében van alzheimeres beteg,esetleg a nagypapa demenciában szenved,az pontosan tudja,hogy a családnak mekkora anyagi ( és lelki ! ) terhet jelent.Makroszinten pedig egészen elképesztőek a számok:ma a demencia 818 milliárd dollárjába kerül a világnak ( 229 ezermilliárd forint-2015 - ös adat,World Alzheimer Report ).Jellemző,hogy ha az Alzheimer kutatására,illetőleg a betegek kezelésére és ápolására fordított összeget egy globális vállalkozásnak tekintenénk,nagyobb értékű lenne a ,,cég",mint a Google vagy az Apple ( előbbi piaci értékét 368,utóbbit 742 milliárd dollárra becsülik ).Bármennyire hihetetlenül hangzik is,a szellemi leépülés sokkal nagyobb gond,mint a testi.Ha valaki ,,csak" fizikailag romlik,és tolószékbe kényszerül,ám az agya jól működik,több-kevesebb segítséggel,de élhető marad az élete.A szellemileg leépült emberek azonban tökéletesen kivannak szolgáltatva a környezetüknek.
Korunk egyik legrettegettebb betegsége.Valójában nem tudható,miért alakul ki az egyik embernél,és miért nem a másiknál.Lényege,hogy az emlékező-és gondolkodási képesség nagyon leromlik.Gyakran a legegyszerűbb dolgok megjegyzése sem megy,a közelmúlt eseményeire sem képes visszaemlékezni.Depresszió,érzelmi elsivárosodás is gyakori tünet.
Nagy baj,hogy nem csak a gyógyítás mikéntjét,de a betegség kialakulásának pontos okait sem ismerjük.Egyes rizikófaktorait már feltárták ugyan,mint amilyen a magas vérnyomás,a dohányzás,a magas vércukor-és koleszterinszint,az elhízás és a pajzsmirigy-alulműködés.De sajnos ezek a tényezők elég általánosak,sok más betegségnek is a kockázati tényezői,így legfeljebb közvetve köthetők a demencia kialakulásához.
Ugyancsak memóriaproblémákkal kezdődik.Bár hihetnénk,hogy a demenciánál nincs rosszabb,az Alzheimer mégis súlyosabb.Elsődlegesen a központi idegrendszert érintő,az idegsejtek pusztulásával,illetve elfajulásával járó,folyamatosan súlyosbodó betegség teljes szellemi hanyatláshoz vezet.A betegségnek 4 szakaszát különböztetik meg.
Az első szakaszra a memória és viselkedészavar,valamint a depresszió jellemző.
A második szakaszban folyamatosak a memóriagondok,a beteg nem tudja megkülönböztetni a múltat a jelentől,nem ismeri fel családtagjait sem,mozgása koordinálatlanná válik.
A harmadik szakaszban már a rövid távú memória is elvész,a beteg képtelen az önellátásra,alig-alig képes önmagát beszédben kifejezni.
A negyedik szakasz a teljes testi és szellemi leépülés időszaka.Gyakoriak az elemi nyelési gondok,így a beteg akár egy étkezés során is megfulladhat...
Elbutulunk....
Az időskori elbutulás-az életkor és az élettartam növekedése miatt is-világjelenség.De hogy ez milyen léptékben nehezíti meg mindannyiunk életét a későbbiekben,arról a számok mesélnek.Ésa nem számszerűsíthető kilátások-még rosszabbak!
2015 - ben 818 milliárd dollárra becsülték a demenciára fordított világmértékű kiadásokat.
2018 - ra a demencia várhatóan ezer milliárd dollárba fog kerülni.
2030 - ra a várható költség kétezer milliárd dollár.
Van esélyünk?
Habár a tudomány mai állása szerint nem tudható,hogyan lehetne megelőzni/kizárni az Alzheimer-kórt,azért a szakemberek úgy gondolják,hogy megfelelő életmóddal,késő öregkorig fenntartott agyi és fizikai aktivitással legalábbis késleltethető a betegség.Tény,hogy a genetikai hajlam szerepet játszhat a kialakulásában,de öröklése korántsem törvényszerű-nem mindig figyelhető meg családi halmozódás.
Vakcina?
A vezető gyógyszergyártók ezerrel végzik a kutatásokat.Nemrég Alzheimer-kórt megelőző vakcina tűnt fel a láthatáron,amelyhez nagy reményeket fűznek.Az amerikai-ausztrál kooperációban fejlesztett oltóanyag egyelőre a preklinikai kipróbálás stádiumában van.A vakcina a kóros béta-amiloid és tan fehérjéket veszi célba.
Mindkettőről megállapították:jelentős szerepük van a betegség kialakulásában,hozzájárulnak az agyban lévő kóros plakkok lerakodásához,az idegpályák pusztulásához.
Fájdalomcsillapító?
Egy nagyobb mintán végzett kutatás kiderítette,hogy a koleszterin ellen szedett gyógyszerek pozitív mellékhatásaként csökkent az Alzheimer-kór kockázata.Észrevették,hogy a hagyományos fájdalomcsillapító-ható anyagok,például az ibuprofén is hátráltazja a betegség kialakulását.Az Alzheimer-kór kialakulásában egyes,a szervezetben fellépő gyulladások is szerepet játszhatnak,márpedig ezek a hatóanyagok hatékony gyulladáscsökkentők.
Válassza az indiai konyhát!
Az indiai konyháról kiderült,hogy még az Alzheimer-kórt is képes távol tartani.Míg a húsban,édességben,zsíros tejtermékekben gazdag nyugati koszt az Alzheimer malmára hajtja a vizet,a hagyományos indiai bizonyítottan jobban véd!Már a meditterán étrend is képes csökkenteni a betegség kockázatát,de még jobbnak találtatott az indiai konyha,melyeknek lényege a rengeteg zöldség,a sok fűszer ( a sok kurkuma ) és a gyümölcsök,gabonafélék,a sovány tejtermékek,hüvelyesek és halak.
A természet patikájából a demencia ellen.
Kurkuma;a benne lévő kurkumin segít az agy frissen tartásában.Indiában,ahol a kurkuma mindennapos fűszer,jelentősen kevesebb a demens beteg.
Ginkgo;levelének kivonata pozitívan hatott érelmeszesedéses betegekre,javította rövidtávú memóriájukat.
Orvosi zsálya;A mikrokeringés javítására,az ennek tágítására a vérrögképződés megakadályozására használt gyógynövény a megfelelő agyműködést is elősegíti.
Ginszeng;egy amerikai kísérletben érelmeszesedéses,demenciával küzdő betegek 12 hétig ginszeng-kivonatot kaptak.A kúra után javult a memóriájuk.
Korpafű;a benne lévő huperzin jó hatású.Egy kínai kísérletben 8 hétig napi 200 mikrogamm huperzint kaptak demens betegek.Felüknél memóriajavulást észleltek.
http://www.hazipatika.com/mediatar/media/mire_szamithat_ha_demens_beteget_apol/4188?autorefreshed=1
Forrás: TVR Újság 2016.október 3-9. 40.Hét.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése