-Hm,jó lesz ebédre!
-Szervusz Kisegérke!mondd csak,mi járatban?
Nem ebédelsz nálam?Van egy kis sült kappan.
-Szörnyen kedves tőled,Róka,de ma délre egy nagy graffalóhoz megyek már ebédre.
-Egy nagy graffalóhoz? Az meg mi a bánat?
-Valóban nem tudod? Egy iszonyú állat!Hosszú agyara van és borzasztó karma.Rettentő állkapcsa,s rémes fogak rajta!
-És hol találkoztok?
-Itt a kővel szemben.Rókapecsenyére hívott ide engem.
-Rókapecsenyére?!Na akkor én megyek.Viszlát kisegér!-mondta,s elsietett.
-Buta róka!Nem is tudja szerencsétlen,hogy graffaló nincsen,csupán a mesémben.
Ment tovább az egér peckesen sétálva.Meglátta egy bagoly:
-Jó lesz uzsonnára!
-Szervusz kisegérke!Mond hová igyekszel?Nem jössz az odúmba?Iszunk teát keksszel.
-Iszonyúan kedves tőled,Bagoly bátya.de egy graffaló már meghívott teára.
-Micsoda?Graffaló? Az meg mi a kánya?
-Addig örülj,amíg nem kerülsz útjába!
Göcsörtös a térde,minden ujja görbe.És az orra hegyén van egy rút szemölcse.
-És hol találkoztok?
-Itt a patakparton.S vágya egy bagoly-jégkrémet bekapjon!
-Mit? Bagoly-jégkrémet?!Azt én meg nem várom!.S túlrepült azonnal hetedhét határon.
-Buta bagoly!Nem is tudja szerencsétlen,hogy graffaló nincsen,csupán a mesémben.
Ment tovább az egér,s ahogy ment meglátta egy tekergő kígyó:
-Jó lesz vacsorára!
-Szervusz kisegérke!Micsoda szerencse!Nem bulizunk egyet?Van főtt békalencse.
-Kedves tőled,Kígyó.Csakhogy az az ábra.Egy graffaló hívott már a bulijába.
-Micsoda?Graffaló?Az meg mi a méreg?
-Nem tudod?Akkor én elmesélem néked.Szeme narancssárga,fekete a nyelve.Rücskös háta lila tüskékkel van fedve.
-És hol találkoztok?
-A tóhoz jön hétre.És rántott kígyó a kedvenc csemegéje.
-Rántott kígyó?!Szent ég!Mármost hová menjek?Viszlát,s eltekergett.
-Buta kígyó!Nem is tudja a szerencsétlen,hogy graffaló nincsen,csupán a mesém...
Neeem!
Mi közeleg itt? Borzasztó a karma,rettentő állkapcsa,s rémes fogak rajta,göcsörtös a térde,minden ujja görbe,és az orra hegyén van egy rút szemölcse.Szeme narancssárga,fekete a nyelve,rücskös háta lila tüskékkel van fedve!
Segítség!Hóha,hó! mégis van graffaló!
-Kedvenc kajám-mondta a graffaló csendben.
-Irtó finom leszel majd a szendvicsemben!
-Még hogy finom?-mordul a mérges egérke.
-Én vagyok az erdő legrettentőbb réme!Be is bizonyítom:Gyere a nyomomban,s aki engem meglát,elmenekül nyomban!
-Rendben van!-szól a szörny rémeset nevetve.
-Én megyek mögötted,és előttem meg te.
Így is lett.Egyszer a graffaló azt mondjta:
-Úgy hallom,erre jön valami susogva.Helló,Kígyó!-szólt az egér.-Mi a pálya?
Ám a hüllő elhűlt a graffalót látva.
-Egek!-kiáltott.-Viszlát,kisegérke!S visszacsúszott-mászott fatörzs-rejtekébe.
-Ugye megmondtam,hogy szörnyen félnek tőlem?
-Tényleg-szólt a graffaló elismerően.Majd azt mondja:-Én nem vagyok biztos benne,De mintha ez a zaj szárnysuhogás lenne.Az egér rikkantott:-Mizújs,Bagoly bátya?Az majdnem leszédül,hogy a szörnyet látja.
-Jaj nekem!-kiáltott.-Viszlát kisegérke!S gyorsan fölrepült egy tölgyfa tetejére.
-Ugye megmondtam,hogy retteg minden állat!
-Fantasztikus!-szólt a graffaló.-Csodállak! Kicsit később:-Hogyha nem csal a hallásom,valaki erre tart fürge rókalábon.
Az egér kiáltott:-Mit somolyogsz Róka?
Az dermedten bámult rá a graffalóra.
Segítség!-kiáltott-Viszlát kisegérke!
S nyomban elnyelte a rókalyuk sötétje.
-Látod,Graffalókám,figyelmeztettelek,hogy itt én vagyok a legvadabb szörnyeteg!
Hű,korog a gyomrom,mert már nagyon éhes,és a kedvenc kajám a graffaló-rétes!
-A graffaló-rétes?!-szólt a szörny ijedten.S elmenekült nyomban,szélnél sebesebben.Így a sűrű erdő elcsendesült végre.Csak mogyorót rágcsál egy barna egérke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése