A vas fontos nyomelem, szervezetünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy kellő mennyiségben álljon rendelkezésre. Hiányában vashiány alakulhat ki, és nőhet az azon túlmutató vashiányos vérszegénység rizikója is. Hogyan lehet kezelni, megszüntetni ezeket az állapotokat?
A vashiány mondhatni népbetegség, a fejlett országokban a táplálkozási szokásokból és az életmódból adódón a lakosság jelentős részét érintheti legalább egyszer élete során. Az ok általában az, hogy valaki anyagi okok miatt nem jut megfelelő élelmiszerekhez, így vashoz sem, illetve egyéb okból egyoldalúan táplálkozik. Például szinte csak szénhidrátot fogyaszt és gyorséttermekben étkezik, nem jól összeállított vegetáriánus vagy vegán diétát követ. Utóbbit fontos kiemelni, mert önmagában a vegetarianizmus nem jelent problémát, hiszen vas a növényekben is található, de nem egyforma mértékben. Egyes magvak – ilyen például a szezámmag és a pisztácia – például sok vasat tartalmaznak, és jók ilyen szempontból a hüvelyes zöldségek és a teljes kiőrlésű lisztek is (amelyek egyéb szempontból is értékes élelmiszerek). A menstruáló nők még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett is nagyobb eséllyel lesznek vashiányosak, mint a férfiak.
Nem szabad legyinteni
A vashiány azért veszélyes, mert ennek a nyomelemnek a szervezetben fontos szerepe van, rengeteg helyen jelen van, sok folyamathoz nélkülözhetetlen. Hozzájárul például a normál vörösvérsejt- és hemoglobin-képződéshez, részt vesz az oxigénszállításban. Érdekes információ, hogy a szervezet vastartalmának 60 százaléka a vörösvérsejtek hemoglobinjában van jelen. A vas emellett szerepet játszik a sejtosztódásban, részt vesz a normál energiatermelő folyamatokban, anyagcsere-folyamatokban. Alacsony szintjénél emiatt érezzük azt, hogy fáradtak és kimerültek vagyunk, szellemileg sem vagyunk a legjobb formában, nem tudunk kellőképp koncentrálni.
A vashiányt hajhullás, gyengeség, fejfájás, szédülés és sápadtság is jelezheti, ilyenkor fogékonyabbá válunk a fertőzésekre is. Ha ezekkel a panaszokkal nem foglalkozunk, akkor akár vashiányos vérszegénység is kialakulhat, ami már komolyabb kezelést is szükségessé tesz. Ráadásul ilyenkor már nem csak vashiány kellemetlen tünetei jelentkezhetnek, hanem komolyabb bajok is. Időben történő vaspótlással az ilyen szövődmények is megelőzhetők lehetnek.
Tárolni is tudjuk
Vashiány nem alakul ki egyik napról a másikra, ugyanis a bélrendszerünkből már felszívódott, de még fel nem használt vasat a májban és a lépben tárolni is tudjuk a későbbi felhasználásra. Gond akkor van, ha ezek a raktárak kiürülnek, a pótlásról pedig nem gondoskodunk. Emiatt jó, ha vasban gazdag ételeket – húst és belsőségeket, hüvelyes zöldségeket és teljes őrlésű termékeket – rendszeresem fogyasztunk. Ha nem így teszünk, akkor érdemes a pótlásról külön gondoskodni. Ennek oka, hogy ugyan más ételek is tartalmaznak valamennyi vasat, de annyit nem, hogy a vashiány garantáltan elkerülhető legyen. Ezzel kapcsolatban azt is fontos tudni, hogy a növényi étrendből kisebb mértékben szívódik fel a vas, mint a húsokból. Tehát nem csak a mennyiség számít, hanem a forrás is.
Szintén gondoskodni kell a pótlásról olyan esetekben, amikor tudjuk, hogy szervezetünk az átlagosnál több vasat veszít. Például ha erősen menstruálunk, akkor a pótláshoz egy amúgy kiegyensúlyozott, vegyes étrend sem feltétlenül elegendő, ilyenkor plusz segítségre lehet szükség. A terhesség és a szoptatás idején is jobban kell ügyelni a vaspótlásra, lévén ilyenkor a szervezet a szokásosnál is többet igényel ebből a fontos nyomelemből.
A vasszükséglet serdülőkorban is megugrik a hirtelen növekedés miatt, ilyenkor szintén nagyobb mennyiségű vasra van szükség, de ugyanez a helyzet komoly fizikai munkánál és intenzív sportolásnál. Kevesen tudják, de például a maratonfutóknál is gyakori a vashiány, aminek érdekes oka van: ilyenkor a vas egyrészt az izzadás során távozik a szervezetből, de kimutatták azt is, hogy a talpi erekben szétesnek a vörösvértestek, a vaskészletek pedig emiatt is kiürülhetnek. Az esetleges vashiányra a véradóknak is jobban kell figyelniük, ők ugyanis rengeteg vasat vesztenek az alkalmanként levett 4,5 deci vérrel.
Elővigyázatosabbnak kell lenniük azoknak is, akik diétáznak, lévén az ő étrendjük vasban jellemzően szegény. Gondoskodni kell a pótlásról akkor is, ha műtéten estünk át vagy komoly vérveszteséget szenvedtünk. Banális ok, de az is megesik, hogy a vashiány hátterében gyakori orrvérzés áll. Ez manapság extrém ritka, de akár bélférgesség is vezethet vashiányhoz.
Túl a vashiányon
Míg a vashiány rövidebb ideig tartó vaspótlással – és szükség szerint a hátterében álló alapbetegség kezelésével – megszüntethető, addig a vashiányos vérszegénységnél a helyzet nehezebb. Ez az állapot nem önálló betegség, hanem inkább egy tünet, amelynek hátterében több ok is állhat. Szimptómái hasonlóak az egyszerű vashiányéhoz, de jellemzően egyéb panaszokkal is kiegészülnek. A fáradékonyság és gyengeség, fejfájás és szédülés, illetve a sápadtság mellett jelentkezhet például fokozott szívdobogásérzés, torokszorítás, a torokban lévő gombóc érzete is.
A komoly vashiány zavart okozhat az immunrendszerben is, az érintettek szervezete legyengülhet, emiatt jóval könnyebben megbetegedhetnek, hajlamosabbak lehetnek a fertőzésekre. A komoly vashiány következményeként kiszáradhat a nyelv és bőrszárazság is jelentkezhet, ami miatt nagyobb eséllyel jelennek meg bőrfertőzések is. Ezek a panaszok egyebek mellett azért alakulnak ki, mert vashiány miatt csökken a vér oxigénszállító elemeinek mennyisége és mérete, így azok nem képesek megfelelően ellátni feladatukat, elegendő oxigént szállítani a sejtekhez.
Keresni az okokat
A vas szintje több ok miatt is csökkenhet olyan mértékben, hogy vashiányos vérszegénység alakuljon ki. Állhat a háttérben például bélbetegség, ami érthető, hiszen a nyomelem felszívódása a bélcsatornából történik, ha pedig az rosszul működik, akkor a vas sem képes hasznosulni – akkor sem, ha amúgy pótoljuk. Ilyen probléma klasszikusan vékonybél-betegségeknél szokott előfordulni. Okozhat vashiányt az is, ha a gyomor gyulladásai miatt savhiány alakul ki. Ez azért probléma, mert a táplálékban lévő vasvegyületek a gyomor savas közegében kerülnek oldott állapotba, amúgy nem igazán.
Okozhat komoly vashiányt az is, ha a szervezet valami miatt – nőknél ez lehet akár az extrém erősségű menstruáció is – vért, és azzal együtt vasat veszít. Gyermekeknél és tizenéveseknél a hirtelen növekedés miatt nőheti túl az igény a bevitelt, és ölthet annyira komoly méreteket, hogy nem csak vashiány, hanem vashiányos vérszegénység is kialakul. Felnőtteknél állhat a vashiányos vérszegénység hátterében olyan betegség is, ami emésztőszervi, gyomor- és bélrendszeri vérzéssel jár. Mivel idősebb korban megnövekszik a vastagbélrák gyakorisága, ennek pedig egyik tünete a vér széklettel történő vesztése, a középkorú, vagy annál idősebb vashiányos betegeknél alaposan föl kell tárni a probléma okát. Ez fontos, mert előfordulhat, hogy ennek során derül fény a daganatra.
Pótolni a hiányt
A vashiányos vérszegénység kezelése a laboreredmények ismeretében kezdődhet meg, figyelembe véve a probléma hátterében álló okokat. Egyes esetekben – például ha gyomor- és bélrendszeri vérzésre gyanakszanak – szükség lehet endoszkópos vizsgálatra is. Ha felszívódási zavar okozza a gondot, ki kell deríteni, hogy azt milyen betegség eredményezi, és azt kell kezelni. Ezzel párhuzamosan szükség van vaspótlásra is, méghozzá olyan készítménnyel, amely jól hasznosul.
A vashiánynál alkalmazott gyógyszereknek alapvetően két csoportja van, az egyik úgynevezett vas (II.), a másik vas (III.) típusú vasat tartalmaz. Mivel ezek nem egyformán szívódnak fel, mindig az előírás szerint kell őket szedni (étkezés előtt, alatt, vagy azt követően), és figyelni kell arra is, hogy azokkal egy időben ne vegyünk be egyéb gyógyszereket, főleg ne savcsökkentőkkel. A tea és a kávé szintén csökkenti a vas hasznosulását, ezért a gyógyszereket ilyen italokkal sem szabad bevenni. A C-vitamin viszont hasznos, az ugyanis segíti a vas felszívódását. Ugyan csak kivételes esetekben, de előfordul, hogy valakinél annyira súlyos vashiányos vérszegénység alakul ki, hogy a vasat intravénásan kell pótolni. Ilyen állapot általában csak extrém körülmények között jöhet létre, például ha egy élsportoló megbetegszik. A vashiány kezelésének időtartama mindig attól függ, mi volt a kiváltó ok és mennyire súlyos maga az állapot. Ha nagyon, akkor a terápia akár több hónapos, vagy akár fél éves is lehet.
Forrás:
.jfif)
