A lángos a magyar konyha jellegzetessége,lágy,kelt tésztájú lepény.Az elkészítést tekintve számos variációja létezik,viszont sütési technológia szempontjából két fajtáról beszélhetünk:a kemencében vagy a sütőben sütött kenyérlángosról és a forró olajban kisütött strand-vagy vásári lángosról.Utóbbi szinte állandó szereplője a falatozók és a strandbüfék étlapjának,a kényérlángos pedig reneszánszát éli napjainkban a fesztiválokon.
A lángos feltehetően a török hódoltságból maradt ránk,amelyek a jellegzetes török ételből,a pitából eredeztethető.Magyar elnevezése a lángos pedig a láng mellett sütött kenyérlepény hozadéka.Megjelenése nagyjából a kenyérsütés elterjedésével egy időre tehető,az első említések az 1700 -as évekből származnak.A hagyomány szerint a lángos eleinte a kenyérsütés mellékterméke volt,amelyet a dagasztás végén téptek le a kenyértésztából egyrészt azért,hogy ezen ellenőrizzék a tészta,valamint a kemence készültségi fokát,másrészt,hogy legyen reggelije a családnak a kenyérsütés napján.Ekkor ugyanis még hetente sütöttek kenyeret,ami addigra általában elfogyott.
A kenyérlángos távoli rokona a strandlángos kialakulása a 19. század végére tehető.Elterjedését közvetve Pasteurnak és az élesztő feltalálásának köszönheti,hiszen ettől kezdve lényegesen lerövidült a kelesztési,így a kenyérkészítési idő,valamint viszonylag könnyen és gyorsan lehetett lángost előállítani.Ezt követően az elkészítését tovább egyszerűsítették,és a kemence parazsa helyett bő,forró zsírban vagy olajban sütötték ki azt.Mivel a serpenyőt könnyebben lehetett szállítani vásárról vására,ezért a lángos ezt követően,futótűzként terjedt,és rövid időn belül népszerűségben megelőzte a körülményesebben elkészíthető kenyérlángost.Így alakult,hogy az 1920 - as években a Balaton-part,a városi strandon,piacokon és fesztiválok egyik kedvenc ételévé vált.
A kezdetekhez képest a strandlángos receptjei is változott,a tészta sokkal lágyabb,könnyebb és levegősebb lett.A klasszikusabb verziókon kívül mára megjelent a burgonyás,kefires,teljes kiörlésű lisztből készülő lángosvariánsok sora,azonban a lényeg változatlan:a jó tésztájú és megfelelően kisütött lángos belül puha,kívül pedig roppanós és nagyon finom.
Az igazán jó lángos titka viszonylag összetett,és nagy szerepet játszanak benne a sokszor jelentéktelennek tűnő összetevők.Az egyik ilyen az élesztő,ami nélkül ugyanis nincs lángos.Az élesztőtől sokan megijednek,pedig a lényeg,hogy friss élesztőhöz használjunk megfelelő mennyiségben,és langyos vízben oldjuk.A másik ilyen hozzávalók az olaj.Ezt egyrészt a tésztába kell tennünk,másrészt ebben sütjük készre,nem mellesleg pedig a lángossal együtt elfogyasztjuk ezt is.Ha ilyen szempontból nézzük,akkor ez picit sem elhanyagolható összetevő,sőt nagyban befolyásolja lángosunk milyenségét.Fontos,hogy jó minőségű,megbízható forrásból származó napraforgó-étolajat válasszunk a lángos elkészítéséhez.Biztosra mehetünk például,ha a Vénuszt választjuk,amely minőségét a megbízható forrásból származó napraforgómag,valamint a maximálisan ellenőrzött gyártási folyamatok garantálják immár 60 éve.Az olajat ne hevítsük tovább,mint 180 celziuszfokra,hogy abban a tészta tökéletesre pirulhasson.
Forrás: fanny 2013 június 17.
Igazi piaci lángos recept.
Hozzávalók:
1 kg liszt
kb 5-6 dl langyos víz
1 élesztő
pici cukor az élesztő futtatásához
2 kávéskanál só
olaj a sütéshez és a formázáshoz
Elkészítés:
a hozzávalókból tésztát dagasztunk(tudom h furcsa de vízzel kell az élesztőt futtatni!!!!) de teljesen simára hogy egy pici gumó se legyen benne olyan lágynak kell lennie mint más keleszett tésztának pl a pogácsa vagy talán egy picit keményebb de nem sokkal! ezt megkelesztjük és ha megkelt olajos kézzel lángost formázunk és bő olajban kisütjük!tehetsz bele egy főtt krumplit is teljesen péppé nyomva így puha marad
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése